Titokzatos teológus tűzoltó a zászlóshajó fedélzetén

2014. 06. 12. 08:18 - Átlátszó Oktatás

Titkosítás, Moszkva, Belügyminisztérium és felsőoktatási mutyi egy nem épp megszokott összeállításban. Abszurd eljárás és joghézagok következtében szerzett pozíciókat és tudományos fokozatokat Bukovics István, a magyar felsőoktatás zászlóshajójának, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának vezetője. Érthetetlen okból 1984 óta titkos a tűzvédelemhez kötődő kandidátusi értekezése, illetve lelkészképzőről lett egyetemi tanár, miközben korábban nem foglalkozott teológiával.

3_1.jpg

A jog és szabályozás kiskapui, néhány barát, mások jóhiszeműsége, valamint a Belügyminisztérium által titkosított aktái kellő segítséget adhattak dr. Bukovics Istvánnak ahhoz, hogy lépésről lépésre szerezzen tudományos fokozatokat, illetve magasabb pozíciókat. A Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság korábbi főparancsnoka, Pintér Sándor belügyminiszter egykori főtanácsadója jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának vezetője. Információnk szerint korábban is komoly aggályok merültek fel Bukovics kinevezésével kapcsolatban, ugyanis szakmai életútja nehezen térképezhető fel, több dokumentum titkos, illetve egyetemi tanári kinevezésének körülményei sem tiszták. Történetünk azonban nem az NKE-nél kezdődik, hanem 1980-ban, Moszkvában.

Moszkvából haza, irány a Belügyminisztérium

Tudományos pályáját vizsgálva egyből egy titkosításba ütköztünk. Bukovics István fellelhető önéletrajzai (1, 2) alapján 1980-ban szerzett diplomát a moszkvai Tűzoltó Mérnökképző Műszaki Főiskolán (Viszsaja inzsinyernaja pozsarno-tyehnicseszkaja skola), majd 1984-ben ugyanitt szerzett műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. Az első probléma, amivel találkoztunk, az a skola elnevezés, ugyanis a főiskolák esetében akkor az ucsiliscse elnevezést használták, előbbi viszont középiskoláknál, technikumoknál volt használatos, így kérdésessé vált, hogy kiadhattak-e mindenki által elfogadott diplomát, főleg kandidátusi fokozatot. Az egykori szovjet intézményt is megkerestük, hogy tájékoztatást kapjunk az akkori besorolásáról (ami többször változott), választ többszöri megkeresés után sem kaptunk. A kandidátusi fokozatot honosítani kellett a Magyar Tudományos Akadémia egykori Tudományos Minősítő Bizottságánál. Megkeresésünkre az MTA azt a tájékoztatást adta, hogy Bukovics István aktája, így a kandidátusi dolgozat, és minden információ a Belügyminisztérium által titkosított, minősített anyag 1984 óta, így nem hozzáférhető. Az ügyben a Tudományos Minősítő Bizottság speciális Hadtudományi Szakbizottsága volt érintett, amelynek a hivatali apparátusa a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián volt. A minősítés miatt titkos az az információ is, hogy volt-e védése Bukovics Istvánnak, illetve kik voltak a bírálói. Az MTA tájékoztatása szerint vélhetően egyszerűsített eljárásban honosították a kandidátusi fokozatot, amihez az akkori jogszabályok lehetőséget adtak, a szovjet diplomákat „névértéken” kellett honosítani.

Megkerestük a Belügyminisztériumot a a titkosítás és a lehetséges feloldás körülményeivel kapcsolatban, mely arra is irányult, hogy a titkosítás nem korlátozza-e a tudomány szabadságát, mint alkotmányos jogot, különös tekintettel a kutathatóságra? Utóbbi kérdésre válasz nem érkezett, a többiről összefoglalva a BM válaszát: a minősítést 5 évenként kell felülvizsgálni, ami legutóbb 2013. június 30-ig megtörtént, a minősítést fenntartják, tehát továbbra sem hozzáférhető a tudományos munka. A minősítői jogkört a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (továbbiakban KOK) gyakorolja. Az egységes állami katasztrófavédelmi szervezet megalakulásával a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezeti rendszerében működik a KOK. Bukovics egykor országos tűzoltóparancsnok volt, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmai tanácsadója (2005-2010), ugyanitt főosztályvezető (2003-2005) és minőségügyi vezető (2001-2010), valamint az egykori és jelenlegi Belügyminiszter, Pintér Sándor főtanácsadója (1998-1999). A KOK-ban Bukovicsnak több egykori közvetlen munkatársa és beosztottja dolgozik.

A titkosítás ténye megítélésünk szerint véleményes egy tűzvédelemmel foglalkozó, 1984-es tudományos munka esetén. A titkosítás eddigi, általunk vizsgált körülményei mindenesetre aggodalomra adnak okot. A tudományos élet szabadságát is korlátozza a minősítés, nem beszélve az átláthatóságról.

 

Tűzoltó a lelkészképzőn, avagy főiskoláról egyetemi tanár

2004-ben Bukovics István a katasztrófavédelemhez kötődő munkái mellett a budapesti Wesley János Lelkészképző Főiskola oktatója lett. Az Oktatási Közlöny 2007. évi LI. évfolyam 30. lapszáma alapján kiderül az is, hogy a főiskola felterjesztette egyetemi tanárnak. Az akkor hatályos jogszabályok szerint ezt csak úgy tehette meg a főiskola, ha hittudományi, teológiai tudományterületen történt mindez. Általános esetben a Magyar Akkreditációs Bizottságnak kell lefolytatnia a vizsgálatot az alkalmasságról, azonban a törvény értelmében hittudományi területen a MAB nem véleményezheti az oktató tudományos munkásságát. Ebben az esetben az akkori oktatásért felelős minisztériumhoz került a bírálás. A valóság az, hogy az akkori törvény értelmében a minisztérium csak azt vizsgálhatta, hogy a felterjesztő intézmény által támasztott követelményeknek megfelelt-e az oktató. Gyakorlatilag a szezonális lekvár főzéstől száz „miatyánkig” bármi lehetett a követelmény, azaz komoly kontroll nélkül lehetett valakiből egyetemi tanár ezt az utat járva. Így 2007-ben a köztársasági elnöktől Bukovics átvehette az egyetemi tanári kinevezést, noha 2008-at megelőzően nem fedezhető fel egyetlen hittudományi, illetve teológiai tudományos munkája sem, illetve ezen a területen nem szerzett korábban tudományos fokozatot, a Wesley János Lelkészképzőn is csak közigazgatási, illetve katasztrófavédelemmel összefüggésbe hozható tárgyakat tanított.

A Wesley János Lelkészképző Főiskola részéről dr. Barna István főtitkár igyekezett válaszolni kérdéseinkre. Miután nem tágítottunk, mivel az ügy tisztázása igencsak fontos, válaszában elmondta, hogy az akkori jogszabályoknak megfelelt a kinevezés, de a főiskola különben is csak felterjesztő volt. Ezt követően ismételten jeleztük, hogy a probléma az, hogy csak teológiai tudományterületen történhetett a felterjesztés, aminek Bukovics István nem felelt meg. Válasza a következő volt:

Nincs itt semmi probléma. Ha vette volna a fáradtságot, hogy végig olvassa azt a linket, amit átküldött, ott megtalálta volna azokat a teológiai kutatásainak a tanulmányait, illetve tanulmánykötetét, amely a teológia tudományágában készült.

2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról

(8) A hitéleti képzéssel összefüggésben

g) egyetemi tanári munkaköri cím megszerzéséhez nem szükséges a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előzetes szakértői véleménye.”

Ehhez többet nem tudok hozzáfűzni.„

Vettük a fáradtságot, már korábban is. Barna István válaszában tett utalás szerint Bukovics teológiai kutatásai, tanulmányai, illetve tanulmánykötete, amely a teológiához köthető tudományágában készült, sajnos mind 2007-es év után keletkezett munka, vagyis a kinevezés után került publikálásra:

  • Bukovics István: Misztikumok és konfliktusok
    In: Fáy Gyula (szerk.) - Biztonság és hit. 318 p.
    Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2011. pp. 195-218.

  • Gondolatok az egyházak szerepéről a katasztrófavédelemben
    In: Fáy Gyula (szerk.) - Biztonság és hit. 318 p.
    Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2011. pp. 139-144.

  • Az irgalom kockázata és konfliktusai [Iványi Gábor rektorral közös munkája]
    In: Fáy Gyula (szerk.) - Biztonság és hit. 318 p.
    Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2011. pp. 61-78.

  • Gondolatok az egyházak szerepéről a katasztrófavédelemben
    Wesley János Lelkészképző Főiskola kiadványa, Budapest (2008)

  • Az ökoteológiai démonparadigma kiegészítő vizsgálata
    In: Fáy Gyula (szerk.) - Biztonság és hit. 318 p.
    Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2011. pp. 79-102.

  • A hit fogalma a biztonság logikai szerkezetében
    Biztonság és hit. 318 p.
    Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2011. pp. 39-60.

  • Biztonság játékelméleti modellje
    in "Nyisd meg a szád a néma helyett": I. Köszöntő könyv Iványi Gábor 60. születésnapjára
    Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2011.

Mivel egyéb hittudományi munkásságról csak hiányosan találtunk információkat, így a félrevezető tényállásra hivatkozó főtitkárt megkértük, hogy a fentiek figyelembevételével válaszoljon. Azóta hiába keressük.

Publikációival több esetben is gond van. Példának okért Bukovics egy Magyar Nemzet riportot is felsorol, amit igencsak nehéz publikációnak minősíteni, az alapfokú angoltudásával lektorként szerepel, a megjelölt Wesley Jubileumi Kötetek 9. számában nem szerepel munkája, pontosabban más ISBN számú a 9. szám, 2011-ben jelent meg a feltüntetett ISBN számon egy tanulmánykötet, amiben megjelenhetett. A pontatlanságok és hiányos jelölések következtében a publikációs jegyzék teljes ellenőrzése a poszt megjelenésének napján nem teljes.

Iványi Gábor rektor felé (akivel közös írást is jegyez Bukovics) intézett kérdéseinkre sem érkezett válasz: Nem elhanyagolható tény, hogy a felterjesztés előtt a főiskoláknak, egyetemeknek saját hivatalukon belül kellett vizsgálniuk oktatóik tudományos munkásságát. Arra a kérdésünkre, hogy miképp ellenőrizhették Bukovicsnak a BM által titkosított dolgozatait, mindmáig nem kaptunk választ, valamint arra sem, hogy milyen tudományterületen terjesztették fel Bukovicsot.

Mivel a Wesley János Főiskolától hiába vártuk a választ, a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz fordultunk, hogy miképp történt a felterjesztés. Válaszukat összefoglalva megtudtuk, hogy hozzájuk csak maga a felterjesztés jut el, megjelölt tudományterület nélkül.

  • A WJLF csak teológiai tudományterületen terjeszthetett fel oktatókat egyetemi tanárnak 2007-ben.
  • A MAB ilyen esetben nem vizsgálhatja az oktatót, a minisztériumhoz kerül a felterjesztés.
  • Az oktatásért felelős minisztérium nem vizsgálhatja, csak az egyetem kritériumait veheti figyelembe, ami szinte bármi lehet.
  • A Köztársasági Elnöki Hivatal nem vizsgálhatja, a felterjesztett személyek ilyen esetben megkapják a kinevezést.
  • Bukovics ún. teológiai publikációi a fellelhető jegyzékekből mind a kinevezés elnyerése utáni időpontra datálhatók, kérdéses, hogy mi indokolta a felterjesztést.
  • Nem hozzáférhető az összes publikáció, ellenőrizhetetlen.

 

Ha a kétségbe vonható teológiai munkássága alapján kapott egyetemi tanári fokozatot Bukovics, akkor az a probléma. Ha nem teológia munkássága alapján terjesztették fel, úgy eltért a WJLF a törvényes gyakorlattól. Barna István fentebb idézett főtitkári válaszából előbbi tűnik ki, ami problémássá teszi, hogy miképp lehetett Bukovics az NKE doktori iskolájának vezetője, ha teológiai területen lett egyetemi tanár.

 

Minisztériumi nyomásgyakorlás az NKE-n?

Eljutottunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemig, az Orbán-kormány felsőoktatásának zászlóshajójáig. Az új egyetem struktúráját is kialakítva 2011-ben az egyetem fenntartói a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium lettek. A tudomány szabadságából levezethető alkotmányos alapjoggal nehezen összeegyeztethetően a fenntartók számára megvan a lehetőség, hogy az egyetem stratégiai és operatív kérdéseiben korlátlan irányítási jogosítványokkal rendelkezzenek. A Fenntartói Testületbe mind a három miniszter – a BM, a KIM és a HM miniszterei – egy-egy tagot delegálnak. A gyakorlatban a testület tagjai informálisan kapcsolatot tartanak az NKE rektorával – amely beszélgetésekről jegyzőkönyv nem készül – a fenntartók utasításait a rektor a Rektori Tanács ülésein közvetíti a dékánoknak,a dékánok pedig a Dékáni Tanács ülésein az irányításuk alá tartozó kari tisztviselőknek és belső szervezeteknek továbbítják.

ludovika.jpgOrbán Viktor a felújított Ludovika Campus udvarán (MTI)

Az egyetem a korábbi Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, a Rendőrtiszti Főiskola, illetve a Corvinus Közigazgatás-tudományi Karának összevonásával jött létre. Az NKE – presztízsét növelendő – 2012-ben elhatározta, hogy az NKE KTK-n Doktori Iskolát hoz létre új tudományterületen. Azonban a magyar jogi szabályozás és a Magyar Akkreditációs Bizottság belső szabályzatai akkor még a közigazgatás-tudományt nem ismerték el önálló tudományágként, ezért azt első lépésként el kellett ismertetni a MAB-bal, majd ezt követően magát a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolát is engedélyeztetni kellett, szintén a MAB-bal. Végül 2013-ban megalakult a doktori iskola, amelynek vezetője Bukovics István egyetemi tanár lett (az egyetemi tanári kinevezésmegléte  feltétele a doktori iskola vezetésének).

Ebben a szituációban nem mellékes – névtelenséget kérő forrásaink szerint – az a körülmény, hogy Bukovics rendkívül jó kapcsolatot ápol az NKE Fenntartói Testületének egyik tagjával, Janza Frigyessel, aki a Belügyi Tudományos Tanács állandó tagja, csakúgy, mint Bukovics István. A BTT feladata közé tartozik a közszolgálati tudományos tevékenység és képzés megszervezése is.

A rektorhelyetteseknek, a dékánoknak és a dékánhelyetteseknek ebben a struktúrában megkérdőjelezhető hatáskörük van, forrásaink szerint a valóságban a feladatuk az, hogy a fenntartóknak a rektoron keresztül közvetített akaratát végrehajtsák. A többi egyetemen a karok és azok dékánjai széles körű autonómiával rendelkeznek. Az NKE-n viszont ha valaki nem hajtja végre a felülről jövő utasításokat, vagy a legcsekélyebb kritikát is meg meri fogalmazni, – forrásaink szerint – retorziókra számíthat. A rektorhelyettesek, a dékánok és a dékánhelyettesek a rektor által indoklás nélkül felmenthetők. Ebben a centralizált szervezeti rendszerben a fenntartók akarata korlátlanul érvényesülhet.

Bukovics 2012-ben került főállásba – a Wesley-n szerzett egyetemi tanári kinevezéssel – az NKE KTK-ra, majd ezt követően, rövid időn belül kinevezték az említett Intézet és Doktori Iskola vezetőjévé. Bukovics esetében – egyetemi oktatók szerint – a fenntartói testület említett tagjának (janza Frigyes) akarata elég lehetett ahhoz, hogy az említett pozíciókat megkapja. A Doktori Iskola vezetője úgy lehetett, hogy az újonnan létrehozott Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola létesítése iránt, a MAB-hoz benyújtott kérelemben őt jelölték meg vezetőként, annak ellenére, hogy az egyetemen széles körben elterjedt az oktatók között, hogy Bukovics egyetemi tanári kinevezéséhez nem voltak meg a szakmai feltételek, és ezt a professzor emeritusok is kifogásolták. Azonban ezt utólagosan nehéz bizonyítani, ugyanis a kinevezés után a jelölt pályázati anyaga az egyetem humánpolitikai osztályára kerül, személyiségi jogokra hivatkozva nem kiadható még feletteseinek sem, kiegészítve a BM titkosításával.

Az a gyakorlat alakult ki, hogy ha valaki egyetemi tanári, vagy akadémiai doktori pályázatot ad be, a pályázatot elbíráló és véleményező szervek – a MAB és az MTA – nem kérnek igazolást arról, hogy a pályázó szakmai önéletrajzában feltüntetett adatok a valóságnak megfelelőek-e. Aki ilyen pozíciókra pályázik, arról nem feltételezik, hogy csaló, és már csak azért sem is tüntethet fel valótlan adatokat a pályázatában, mivel a kollégái már hosszú ideje ismerik őt, és pontosan tudják, hogy milyen szakmai teljesítményt nyújtott, illetve magának az anyaintézménynek is ellenőriznie kell a pályázót.

A Magyar Akkreditációs Bizottság részéről Szántó Tibor válaszolt kérdéseinkre. Arra, hogy Bukovics István átesett-e dokumentáltan az egyetemi tanári kinevezése kapcsán a megfelelő akkreditációs vizsgálaton és véleményezésen 2007-ben, a válasz egyszerű „Nem” volt. Azzal kapcsolatban, hogy az NKE Közigazgatás-tudományi doktori iskola akkreditációja kapcsán vizsgálták-e Bukovics István tudományos jogosítványait, összefoglalva azt a választ kaptuk, hogy aki egyszer elnyeri a minősítést, azt nem vizsgálják többször, mert feltételezik a jogkövető magatartást. Ez alapján elfogadták a doktori iskola létesítésére az indítványt, hiába nem esett át korábban Bukovics az ellenőrzésen:

„A MAB az értékelés során a minősítettség, egyetemi tanári kinevezés stb. meglétét várja el, de hatósági jogkörökkel nem rendelkezik, nem vizsgál(hat)ja ezek megszerzésének körülményeit, jogalapját.”

Ez valóban így van, mivel azok pályázatát, akiket egyetemi tanárrá kineveznek, elsőként a kar dékánja és az egyetem rektora áttanulmányozza, majd a pályázat az egyetem tudományos tanácsa elé kerül. Bukovics esetében tehát az NKE rektorának, a KTK dékánjának, majd a tudományos rektorhelyettesnek kellett volna észlelnie, hogy Bukovics pályázatával probléma van. Bukovics úgy lett egyetemi tanár, hogy nem esett át azon, a törvény által kötelezően előírt eljáráson, hogy az egyetemi tanári pályázatát, illetve a doktori iskola vezetői pályázatát a MAB véleményezze.

Mivel Bukovics pályázati anyagát – amely tartalmazza az iskolai végzettségével és a tudományos fokozataival kapcsolatos okiratokat is – gondosan őrzik a különböző szervek, ezért nem hozzáférhető, így csak az MTA, az NKE KTK Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolája honlapján, a Wesley János Lelkészképző Főiskolán, valamint a saját honlapján közzétett önéletrajza és publikációs jegyzéke lehetett kiindulópontunk annak vizsgálatához, hogy egyetemi tanári kinevezése megfelel-e a vele szemben támasztott törvényi feltételeknek.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Patyi András felé intézett kérdéseinkre nem érkezett válasz, többek között arra sem, hogy miképp ellenőrizhették Bukovics kandidatúráját, ha az a BM (azaz a fenntartó által) titkosítva van?

Bukovics István telefonos megkeresésünk során nem kívánt nyilatkozni.

U.Gy.

A bejegyzés trackback címe:

http://atlatszooktatas.blog.hu/api/trackback/id/tr225914022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

SemBoga 2014.06.12. 15:46:08

új nap, új undormány

czjanos 2014.06.12. 16:05:42

A felszabadulás után beszélget két elvtárs. Te is védted az újpesti víztornyot? Nem, de már intézik!

saci02 2014.06.12. 16:35:14

De most komolyan: van ezek kozott legalabb nehany ERTEKES ember???

talpi 2014.06.12. 16:54:32

miniszter érettségivel, köztársasági elnök lopott doktorival, egyetemi tanár technikummal teljesen normális, ha jó elvtárs márpedig B. elvtárs vélhetően az.

A kommentátor 2014.06.13. 15:42:15

Ez itt most az az Iványi Gábor, aki mellett annyian kiálltak, amikor le kellett mondania egyházi privilégiumairól - és mindenki szépen megfeledkezett arról, hogy közben civilek tízezreinek esélyük sincsen egyházi előjogokat szerezni szintén értékes munkájukhoz? Vagy csak névrokon?

Indygoo 2014.06.16. 12:37:15

@A kommentátor:
Ez az az Iványi Gábor, bár nekem árnyaltabban maradt meg a történet.

U.Gy.

The Ghost Wolf · https://www.youtube.com/watch?v=JcPm5Rn36Kw 2017.04.03. 11:51:27

@talpi: Miért, ha az átkosban szövőnő lehetett egészségügyiminiszter, és suszter lehetett igazságügyminiszter, akkor a mostani komcsi restaurációban ez miért ne fordulhatna elő?
Olyan értetlen vagy.

Közösségek