Sokszoros visszaeső nyelvtanulóként az átlagosnál több sírvaröhögős percet szerzett nekem Hoffmann Rózsa az elmúltháromévben elkövetett, nyelvtanulás körüli szerencsétlenkedésével. Jó kormányzás rovatunk következik.
Igen erős indítás volt, amikor az államtitkár asszony 2010 végén kitalálta, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok diákjai három nyelvet tanuljanak, de ez csak a bemelegítés volt. A következő évben kezdték összegányolni az érdemeihez mért rajongással fogadott nyelvoktatási stratégiát, és jöttek az emlékezetes Hoffmann-nyilatkozatak, miszerint angolul nem is érdemes tanítani a gyerekeket, mert az egyébként is csak úgy ragad rájuk, és egyébként is vissza kell szorítani gyarmatosítóink lingua franca-jának térhódítását (a Nyelv és Tudomány részletes cikkben foglalkozott ezzel az agymenéssel). Az elmúlt télen Hoffmann még rápörgött a német első nyelvként való tanítására és a kötelező latinra is.
Meglebegtették, hogy nyelvvizsga kell majd a felvételihez 2016-tól, de erről viszonylag hamar le is mondtak, azóta azt is tudjuk, hogy kormányrendelet fogja majd szabályozni a kérdést (Hellóka, Házelnök Úr!). Pokorni már akkor ráérzett, hogy Hoffmann szétszteroidozott kincstári optimizmusa keményet fog koppani a rögvalóságon, ezért indítványozta – és elérte – hogy az egyetemek hirdethessenek "nyelvvizsga-amnesztiát," azaz ne kelljen az addig megkövetelt számú és szintű nyelvvizsgával rendelkezni a diploma átvételéhez. Idén ki is derült, hogy a budapesti és a vidéki nagy egyetemek kivételével a legtöbb felsőoktatási intézmény elfogadja a könnyítést, annál is inkább, mert sok helyen a diákok majd' harmada a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatta meg a diplomáját.
2012 végén aztán jött a „sokkoló,” de a legkevésbé sem meglepő adat, miszerint Európában a magyarok sereghajtók az idegennyelv-tudást tekintve, mindössze az aktív korban lévő lakosság 35%-a makog valamicskét legalább egy idegen nyelven (pontos számok itt).
Egy most megjelent javaslat szerint a kormány újabb huszárvágással esne neki a gordiuszi csomónak. Egy új, az egyébként sem túl acélos alapfoknál is alacsonyabb szintű nyelvvizsga kerülne bevezetésre, amivel „a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során előforduló egyszerű, személyes élettérrel kapcsolatos idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét mérnék.”
Ha esetleg keresztülmenne a Parlamenten ez a rafkós kis trükk, akkor javasolnám a kormánypártnak, hogy írassa be a képviselőit valamilyen nyelvtanfolyamra, ugyanis e jeles államférfiak és - nők közt az idegen nyelveket elfogadhatóan beszélők aránya mindössze 31%.
Esetleg meg lehet próbálni azoknál a haveri nyelviskoláknál kilincselni, amiknek kimutyizták azt a röpke tízmilliárdnyi, nyelvoktatásra szánt EU-forrást.
Kép innen.
Lájkolj minket Facebookon!
