Rovásírás- és Arvisura-oktatás államilag elismert képzésen?

2014. 05. 20. 03:12 - Tóth Csaba Tibor

Arvisura – Magyar mitológia, Magyar ember- és örökléstan, Magyar írás- és nyelvtörténet, Magyar néplélektan, Ősi magyar hitvilág, Nemzettudat, Magyar szerves műveltség, Szabírok, a tudás népe” - ez csupán néhány tantárgy a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem államilag elismert, hároméves képzésének programjából. Az oktatói kart olyan neves szaktekintélyek erősítik, mint Bayer Zsolt, Bogár László, Szaniszló Ferenc, Papp Lajos, Jankovics Marcell, Pozsonyi “Bucó” Ádám, Grandpierre Attila, Melocco Miklós, Szántai "kerecsen" Lajos - gyakorlatilag az Echo TV Pörzse Sándor vezette szép emlékű Pörzsölő műsorának szinte teljes vendéglistája. Az egyetem saját honlapján azt közölte, hogy egyelőre ezt az egy szakot akkreditálták, de “reményeink szerint az egyetem, mint intézmény akkreditációja még ebben a kormányzati ciklusban befejeződik”, addig jobbára “szabadegyetemként” működnek.

“Magyar néptanító” elnevezéssel, már akkreditált képzés keretében is oktathat saját közlése szerint az Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem. Az intézménynek nemcsak weboldala, hanem saját épülete (Csillebércen), és 2004-es alapítású. Az alapító-igazgató Farkas Lőrinc Imre, a saját bevallása szerint a “Krisztus-tudatú buddhizmus” magyarországi zászlóvivője. Mellette olyan oktatók erősítik az intézmény munkáját, mint Molnár V. József, Bayer Zsolt, Pozsonyi “Bucó” Ádám, Jankovics Marcell, vagy a majdnem Táncsics-díjas Szaniszló Ferenc.

 

A szak saját leírása szerint:

“tudományos igénnyel építi fel a tanrendjét, amely a magyar nép sorskérdéseivel lelki alkatával, ősi hitvilágával, több tízezer éves ember- és öröklődéstani, nyelv- és művelődsétörténeti anyagával dolgozik, amelynek értékteremtő íve, fontos jelene és éltető jövője van.”

 

A szak vezetője a többek között Molnár V. József “magyar lélekkutató”, aki tulajdonképpen a 19. században, többek között Kálmány Lajos és Ipolyi Arnold  által a 19. században konstruált “Boldogasszony-ősvallást” és "Magyar mitológiát" hirdeti - mintha az elmúlt száz év vallás- és kultúratudománya meg sem történt volna. Jobbára ártalmatlan, ugyanakkor teljesen tudománytalan elméleteit könyvek és előadások sorozatában terjesztette eddig is. Az intézmény állítása szerint már akkreditált, tehát a magyar felsőoktatásban elismert szakon lehet előadásokat hallgatni többek között a “magyar nép genetikai adottságairól”, az “Arvisura és a magyar mitológia” tárgyában A "magyar néplélektan" tárgy leírása azonban különösen izgalmasan hangzik:

 A magyar nép boldog lelkialkatának átváltozása - “Balsors akit régen tép”.

 

A tananyagban ugyancska szereplő "Arvisura", - eredethűbben "Arvisurák" - Paál Zoltán, ózdi kohász "kinyilatkoztatásai" alapján megírt több ezer éves kitalált magyar mitológia amely köré 2001 óta vallásos színezetű mozgalom is szerveződött.

 

Az akkreditált “magyar néptanító”-képzés általában három tömbösített őszi és ugyanennyi tavaszi előadásból, és egy augusztus végén esedékes “szóbeli vizsga” zárja. Az nem derül ki a honlapról, hogy a képzést elvégzők pontosan milyen végzettséget igazoló oklevelet kapnak, mint ahogy azképzés alján feltüntetett “akkrditációs szám” (15-0553-06), pontosan milyen képzési akkreditációra vonatkozik, illetve azt milyen testület adta ki. Az intézmény vezetője két éve a diploma-ügyben láthatóan ugyancsak zavarodott kérdésekre, csak annyit válaszolt: “labancoktól” nem kért akkreditációt, csak a “felelős magyar kormánytól, ami folyamatban van”.

 

Névtelen_2.jpg

 

Egy azonban biztos: a MAB felsőoktatási akkreditációs listáján az intézmény biztosan nem szerepel, egyéni programokat önmagukban nem lehet elismertetni.

 

Az intézmény egyébként - mindössze 10 hallgatója ellenére - komoly szakkínálattal rendelkezik, amelyet két ad-hoc “karon” (Magyarság, Filozófia) oktatnak. Egyéves képzésben ezen felül még “buddhista tanító”, “nemzettudat”, “egészségfilozófia” “jógafilozófia” képzéseket is kínálnak.

 

 

Az akkreditáció mibenléte tehát továbbra is rejtély, mint ahogy az is, valóban lehet-e a Kőrösi Csoma Egyetemen államilag elismert formában, három éven keresztül Arvisurát, és egyéb, kitalált “ősmagyar történelemhez” kapcsolódó órákat hallgatni, illetve az is, milyen formában és hol lehet az itt szerzett ismereteket kamatoztatni?

Szerintünk: (0/5)
Török Márk-o-Meter: (0/5)

A bejegyzés trackback címe:

https://atlatszooktatas.blog.hu/api/trackback/id/tr836183810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2014.05.20. 12:10:40

Ez a valami használhatja egyáltalán az egyetem megnevezést?

Aranyszamár 2014.05.20. 12:43:34

Köszi az infót! A posztban fellelhető negatív felhang miértjére szeretnék rákérdezni. Hogy jobban értsem; tiszteletre méltó lenne, ha ennek alapját, a megítélt témákban való tájékozottságod mértékét is kifejtenéd.
Az utolsó mondathoz: egy tudást nem csak munkahelyen lehet kamatoztatni, a létezésemmel járó tapasztalatszerzés célja nem egy állás, vagy a pénz - legalább is nekem...

inebhedj - szerintem 2014.05.20. 13:20:15

Nem vitatva (de nem is elfogadva) a posztban említett tantárgyi kételyeket, megjegyezném, hogy a teljesen elfogadott és akkreditált főiskolai, egyetemi képzésekben is hemzsegnek a fölösleges, értelmetlen ill. túldimenzionált (kötelező ill. kötelezően választható), de legalábbis önmagukért létező tárgyak (akár közgazdaság, akár informatika, stb. témaköréből), amelyekhez képest a rovásírás oktatása, vagy az Arvisura elolvastatása korántsem tűnik annyira fölöslegesnek vagy a felsőoktatástól idegennek.

Persze ízlések és pofonok.

nál 2014.05.20. 14:04:14

@inebhedj - szerintem:
Nyilván van minden egyetemen "fölösleges, értelmetlen ill. túldimenzionált" tantárgy, de ott egyrészt nem a teljes "képzést" ezekre építik, másrészt nekem a saját felsőoktatási múltamból nem jut eszembe egy olyan tölteléktárgy sem, "melyekhez képest a rovásírás oktatása, vagy az Arvisura elolvastatása korántsem tűnik annyira fölöslegesnek".

Giskard07 (törölt) 2014.05.20. 14:14:20

Bezzeg, ha a holokausztról nyitnának külön képzést... Óriásplakátokkal hirdetnétek.

Jankovics Marcell személye nekem eléggé meggyőző, de ettől még lehet a tananyagban sok marhaság is. (miképp a többi tantárgyban is)

De azért kösz a reklámot.

Muad\\\'Dib 2014.05.20. 14:15:14

@nál:
Most lépjünk túl azon, hogy a fenti "iskola" mennyire vehető komolyan (a kérdésem nem erre vonatkozik, ezzel kapcsolatban nekem is vannak igen erős kételyeim), de elárulod milyen relevanciája van Magyarországon mondjuk az egyiptológia oktatásnak? Mert nekem csak az jut eszembe, hogy valakit ez érdekel. Ilyen szempontból pedig a rovásírás oktatása se nem jobb, se nem rosszabb ennél. Sőt tartok tőle, hogy több rovásírásos régészeti emléket találhat valaki a környékünkön, mint egyiptomit.

nál 2014.05.20. 14:46:32

@Muad\\\'Dib:
Fogalmam sincs, mi szükség egyiptológia szakra, de nem is szakokról szólt a fenti kommentem, hanem tárgyakról, és inebjednek írtam, válaszul. Értelmezd a kontextust.

Muad\\\'Dib 2014.05.20. 14:52:46

@nál:
Értem a dolgot. De, ha továbbviszed, amit írtam, akkor máris a tárgyaknál tartunk. Mennyivel "értelmesebb" bármely tárgy az egyiptológia szakon, mint a rovásírás. Szerintem alapvetően nem baj, ha mindenfélét oktatnak, a kérdés az, hogy önköltséges, vagy államilag finanszírozott módon, és az, hogy mennyire ellenőrzik a minőséget. Legyen az ősmagyar kutatás, rovásírás, egyiptológia, vagy bármi más.

szonár 2014.05.20. 14:57:14

Nem szerepel a MAB által jóváhagyott akkreditációs listán az "egyetem", de a szerző szerint ennek ellenére kérdéses, hogy lehet-e államilag elismert formában Arvisurát tanulni.

Gratulálok, így kell a semmiből szart kavarni. :)

Ásó[Mosó]Maci (Dr. nélkül) 2014.05.21. 09:07:40

Egyszer végighallgattam egy előadását Farkas Lőrinc Imrének, aki olyan dolgokat mondott "történelem" címen, hogy a hajam égnek állt. Belekevert egy kis génkutatást, a múlt század 30-as éveire hajazó fajelméletet, és olyan blődségeket, hogy Pl. Szulejmán nem akarta bántani a magyarokat, mert testvérnép vagyunk, és ő csak vizet meg füvet akart kérni a lovainak, hogy tovább haladhasson Bécs felé azt elfoglalni. A nem túl népes hallgatóság meg bólogatott ezerrel. Az előadás végén néhány kérdést tettem fel az illetőnek. A harmadik kérdésem után már szabadkozott, hogy ő nem történész, ezekhez a dolgokhoz nem ért.

Haloperidol 2014.05.21. 13:58:18

Nem ertem, mi ezzel a gond. Aki fizet erte, megerdemli.

nandras01 2014.05.21. 14:35:13

ha igaz, hogy ennek a bohózatnak mindössze tíz hallgatója van, az azért biztató. talán mégsincs végletekig elhülyülve a nép...
(aki meg hóttkomolyan azt kezdi magyarázni, hogy "dehiszen máshol is vannak felesleges tárgyak", az sürgősen forduljon orvoshoz. talán még menthető)

Aranyszamár 2014.05.29. 15:34:02

@Aranyszamár: Kösz a választ! Miért beszélsz, ha nem beszélgetsz? Némaságod egyébként arra enged következtetni, hogy fogalmad sincs az említett témák tudományosságának mértékével, ahogy némely hozzászólónak sem. Tisztelet helyett csípőből ítélitek el sokak sok évtizedes (!) kutatómunkáját, és pofátlan módon az embereket is. Persze tévedhetnek, na de melyik tudományág tekinthető teljesen tévedhetetlennek, és kidolgozottnak? És természetesen létezik az őrültmagyarkodás jelensége is, és az említett előadók is képesek magukat elragadtatni. Ez más iskolákban sem ritkaság. Csak egy példát engedjetek meg: évtizedek óta tudunk leletekről, tényekről, amik miatt tarthatatlan a közismert honfoglalás-elmélet. Miért nem változik akkor az elmélet? Végül egy költői kérdés: mi szüksége egy nemzetnek nemzettudatra?

Közösségek

süti beállítások módosítása