A rendőrség megszüntette a nyomozást a székházfoglalásnál történtek miatti eljárásban a gyilkosságért korábban elítélt Sz. (innentől Székházvédő) Ferenc, Kubatov Gábor Fidesz- és Fradi-igazgató verőembere és Kuvatov saját titkára ellen. A határozat szerint Székházvédő F. Fidesz-aktivista és hívták is.

Uni-plus. Hallottatok már róla? Nem?! Hát mi sem. Pedig hiánypótló egy oldal. Minden friss gólya ismeri az érzést, hogy FELVETTEK…és most mi lesz? Kik is lesznek azok, akikkel igazából megkezdődik a nagybetűs élet!

Az uni-plusz oldala pont ezen próbál segíteni, egy helyre gyűjti az azonos szakokra felvett fiatalokat. Nem, ez nem az új Facebook, hiszen ha regisztrálsz, az oldalon belül szinte semmi tartalom nincs, csak három menüpont: Csoporttársak, Üzenőfal és Támogatók.

Az X Kommunikációs Központ különféle társadalmi ügyeké  mellett a HaHa kommunikációját is segítette - erről az XKK igazgatója, Varró Szilvia részletesen beszélt is a 168 Órának.

Legújabb klipkampányukban a romagyilkosságokat idézik fel; az időzítés kétszeresen is indokolt: jövő pénteken lesz a roma holokauszt (pharrajimos) emléknapja (a kislétai gyilkosságot is ekkor követték el), és augusztus 6-án várható ítélet a romagyilkosok perében, nem utolsósorban azért, mert 21-én lesz négy éve, hogy elfogták őket, így hiába emelték 2010-ben négy évre a súlyos bűncslekmények esetében alkalmazható előzetes letartóztatás időtartamát, szabadlábra kellene helyezni őket. (Apropó: a TASZ most frissítette a gyűlöletbűncselekmény-kiskátéját, itt.)

Valóban, sokan úgy érezhették – és a tömegben mi is így éreztük –, hogy gyakorlatilag mindenkit felvettek. Azonban a felvi.hu-n megjelent gyorsjelentés szerint ez közel sincs így, bár tavalyhoz képest nőtt az arány. Míg tavaly 72,4 százalékos volt a bejutási arány, addig idén a jelentkezők 75,6 százaléka nyert felvételt.

 És még pár fincsi statisztika mindenféléről, ami felvételi.

Idén a kormány lemondta a szokásos Pont Ott ponthatárváró rendezvényt, jobbik esetben pénzhiány miatt, rosszabbik esetben, mert nem örült volna, ha egy helyen sok egyetemista van, mert annak ugye nem mindig lesz jó vége. Az ÁO viszont teljes csapatát felvonultatja a Hallgatói Hálózat által szervezett Pót Pont Ott Parti nevű pót Pont Ott partin: Fanó fellép, G Szabó Dani az Indexes percről percrét csinálja, Nikita és Sörősz pedig a helyszínről tudosítanak minket.

[20:40] Most elköszönünk. Mindenkinek gratulálunk. Vicces zenés jelenet saját alma materemből:

Ma derülnek ki a ponthatárok, mi meg utánajártunk, hogy mi a felvételi rendszer tudományos háttere. Hogy döntik el, hogy kit hova vesznek fel? A kulcsszavak: késleltetett elfogadási algoritmus, jogos irigység mentesség, na meg stabil párosítás. Tavalyi Nobel-díj, és amiben jobbak vagyunk, mint Németország!

A magyar felvételi rendszer viszonylag egyszerű: rangsorolva beírod, hogy melyik egyetemekre akarsz menni, tanulsz az érettségire, az érettségid (meg esetleg a jegyeid) alapján kapsz egy pontszámot, és ha ez ,,elég" egy bizonyos egyetemre, akkor fel vagy véve. Mindenki maximum egy egyetemre jut be, arra amelyiket elsőnek rangsorolta azok közül, ahova ,,elég" pontja van. Ez sokkal egyszerűbb, mint például az amerikai rendszer, ahol különböző jegyek, tesztek, esszék, interjúk alapján vesznek fel, a pontos eljárás az egyetemtől függ, és bárhány egyetemre bejuthatsz. Viszont a magyar rendszer sem teljesen triviális, például első ránézésre nem világos, hogy érdemes-e taktikáznia egy jelentkezőnek, és olyan helyeket bejelölnie, ahol több esélye van. Ilyen kérdésekkel kerestünk meg két kutatót, akik már több cikket is írtak a magyar felvételi rendszerről és a felvételi rendszerek általános jellemzőiről. Kóczy László és Bíró Péter az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatói. A téma annyira nem egyszerű, hogy a 2012-es közgazdasági Nobel-díjat pont a felvételihez hasonló párosítási kérdések terén végzett munkájáért kapta két amerikai tudós, Al Roth és Lloyd Shapley.

A magyar rendszer alapvetően jó!

Először arról érdeklődtünk a két kutatótól, hogy mik a magyar rendszer sajátosságai, mennyiben különbözik például a nyugat-európai rendszerektől. Itt közölhetjük az első jó hírt: a magyar rendszer alapvetően jó.