A vizsgafelvétel idején az ELTE jogi karán is elárasztják a Facebookot a Neptunt szidó posztok. Amúgy is mindenki ideges, mert közelednek a vizsgák, a rendszer pedig állandóan lefagy, kidob, összeomlik. Általában ezen a napon mindig posztol valaki egy klasszikussá váló képet, vagy egy átlagosan ötletes videót, amely tükrözi a közhangulatot. A szitkok szép lassan elhalnak, és jönnek a „ki cserélne...?” kezdetű posztok, meg az utólagos fortyogás, de persze az egyetemnek senki nem mer szólni. A Neptun viszont továbbra is működésképtelen, az alapvető változásokról pedig se az egyetem, se a HÖK nem szól előre a diákoknak.

Az idei őszi vizsgafelvétel is nagyjából a fent vázolt forgatókönyv szerint zajlott. Az ilyenkor hagyományos elkeseredést és számos esetben akár konstruktív ötleteket azonban most egy hallgató a közösségi oldalak adta lehetőségekkel élve megpróbálta összefogni. Az átlagos kesergésnél tovább menve idén felmerült a nyílt levél ötlete, melyet a hallgatók a Kar dékánjának címeznének. Hallgatótársunk, Czabán Samu a hallgatókat megszólítván szavazásra bocsátotta, hogy mi legyen ennek a bizonyos levélnek a tartalma.

A kép az őszi tárgyfelvételhez készült.19:00-kor indul a jelentkezés.

Az ilyen jellegű kezdeményezések szerintem kifejezetten hasznos és szükséges elemei a hallgatói közéletnek. Főleg, ha eljutnak a dékánhoz. Ugyanis a közelmúltban említett hallgatótársunk elküldött egy levelet a dékánnak, melyben a Neptunnal kapcsolatban felmerülő problémákat is leírta.

Egyébként a kari közéletet és a hallgatók apátiáját nézve már önmagában az, hogy bizonyos kérdések megvitatására van lehetőség online, és ezzel élnek is a hallgatók – még ha csak maguk között is –, az a kari közélet javulásának kezdetét is jelentheti. Első lépésként már az is nagy szó, ha egyáltalán egymást tudjuk szélesebb körben tájékoztatni.

Eközben az Oktatási Hivatalban: minden rendben, egyébként a hallgatók a hibásak

Az egyetem Oktatási Hivatala a Neptunnal kapcsolatos kérdéseinkre reagálva azt mondta, hogy a statisztikák alapján a vizsgajelentkezések körülbelül 50 %-a az első hat percben megtörtént, ami azt jelenti, hogy a vizsgák felére a hallgatók nem tudtak jelentkezni az első hat percben. Mivel a Karon jelenleg versenyjelentkezés van, tehát az jut be az időpontra, aki hamarabb kattint, hat perc után lényegében már minden mindegy: a legjobb helyek addigra már beteltek. A rendszer lassúsága azért problémás, mert egyrészt kiszámíthatatlan, hogy ki fog-e dobni 19 óra 0 perckor, másrészt pedig a hallgatók nem feltétlenül egyenlő esélyekkel szorulnak ki a rendszerből, hiszen a probléma kiküszöbölésére létrejöttek olyan programok is, mint a Neptun PowerUp. Elméletileg az ilyen jellegű ügyeskedések nem ronthatnák a többi hallgató esélyeit, csak kényelmi funkciója lenne (például, hogy elmenti a jelszavad), illetve mivel előre be lehet állítani, hogy mit szeretnél felvenni, akár csökkenthetné is a rendszer terhelését. Azonban mivel a programot viszonylag egyszerűen át lehet írni egyéb trükkökre is, így mégis eredményezhet esélyegyenlőtlenséget.

Egyébként az ÁJK őszi vizsgajelentkezésével kapcsolatban mindössze egy panasz érkezett a Tanulmányi Hivatalhoz, és azt is visszavonták, miután az egyetem vezetése személyes beszélgetésre hívta be a diákot:

a vizsgajelentkezéssel kapcsolatban egyetlen panasz érkezett e-mailen. A Dékáni Titkárság a hallgatóval telefonon felvette a kapcsolatot, és kérte, hogy fáradjon be személyesen annak érdekében, hogy szűkszavúan előadott panaszát kifejthesse, de a hallgató a panaszt visszavonta, stílusáért pedig elnézést kért.

– írta erről Horváth Judit, az egyetem kommunikációs munkatársa.

Az egyetem részéről rámutatnak, hogy a gond nem informatikai jellegű, egyszerűen a helyek száma véges. Ebből ugyanakkor nem kellene következzen, hogy összeomlik a rendszer a tárgyfelvétel előtt, mint ahogy az az őszi tárgyfelvétel előtt történt. Az pedig még kevésbé világos, hogy ha véges a helyek száma, akkor miért ugyanabban az időpontban van a jogi kar és a szintén nagy társadalomtudományi kar vizsgafelvétele?

Az is felvetődött az egyetem részéről a statisztikák alapján, hogy a hallgatók egyszerűen nem jelentkeznek ki, miután felvették tárgyaikat, vizsgáikat, hátráltatva ezáltal társaik esélyeit akik a véges helyek miatt kiszorulnak a rendszerből:

A kurzusfelvétel és vizsgajelentkezés problémáját elemezve meg kell jegyezni azt a tényt is, hogy a hallgatói/Neptun felhasználói magatartás megváltoztatása sokkal jelentősebb pozitív változást hozhatna az ilyen tömeges Neptun események kapcsán, mint azok a próbálkozások, amiket a tanulmányi rendszer fent leírt módosításai hoznak. Ha a hallgatók egymásra tekintettel, vizsgajelentkezésük vagy kurzusfelvételeik végeztével kilépnének a rendszerből, úgy nem terhelnék feleslegesen azt, megakadályozva mások belépését. Ha a hallgatók csak azokra a kurzusokra jelentkeznének, amit valóban teljesíteni terveznek, és nem a lehetséges összes alternatív kurzusra, azokat az utolsó napon leadva, akkor bejelentkezhetnének az arról kiszorult hallgatók is.

Gondoljunk bele, mi történne, ha például a Google is így működne? A fehasználók figyelmét külön felhívnák, hogy csak olyan leveleket kezdjenek írni, amit aztán tényleg el is küldenek, és ha elküldték, gyorsan lépjenek ki. Ezzel nem azt állítom, hogy az egyetem feltételezése nem lehet igaz bizonyos szempontból, azonban véleményem szerint nem ez a probléma igazi gyökere.

Tény, hogy az egyetem dolgozik a tanulmányi rendszer problémáján: például még az ETR idejében a különböző tanszékek által meghirdetett órákra való jelentkezést eltolták, illetve 2013 őszétől külön időpontra esik a kötelező tárgyak, és az ezeken kívül eső tárgyak felvétele, valamint hallgatói igényekre reagálva a kurzusok bővítésére is sor kerülhet. A jelek szerint azonban lenne igény további változtatásokra is.

Az utolsó vizsgafelvétel ügye mindenesetre nagyjából lecsengett, a hallgatók inkább a zárthelyi dolgozatokra és a közelgő vizsgákra koncentrálnak az „igazságtalan” tanulmányi rendszer helyett.

A tárgyfelvétel azonban más kérdés. Főleg, ha új rendszert vezetnek be. Főleg, ha ez meglepetésként éri Karunk polgárait.

Ki szól a hallgatóknak, hogy változik a tantárgyfelvétel?

A következő félévben az ELTE jogi karán is bevezetik a rangsorolásos jelentkezést a tárgyakra, tehát nem az fog számítani, hogy ki kattint először a Neptunban, hanem egy bonyolult rendszer szerint pontokat fognak osztani a hallgatóknak, akik eszerint vehetik majd fel az óráikat. A tanulmányi rendszert alapjaiban érintő változásról kész tényként tájékoztatták a hallgatókat.

A jogi kart érintő botrányok tükrében a kari HÖK-választások a HÖK többszöri felfüggesztése miatt a szokásosnál jóval később, október közepén lettek megszervezve. Az alakuló küldöttgyűlésre, és így az alelnökök megválasztására november 6-án került sor. Az ÁJK HÖK oktatási ügyekért felelős alelnöke (pontosabban ekkor még alelnökjelöltje), Párkányi Eszter a küldöttgyűlésen a nyilvános jegyzőkönyv alapján elmondta, hogy a vizsgaidőszak alatt lesz idő arra, hogy más karokkal leüljenek a rangsorolásos kurzusfelvételről egyeztetni, ahol össze tudják gyűjteni a tapasztalatokat, s ezeket később be tudják építeni a rendszerbe.

Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban nem volt általános értetlenkedés a hallgatók között a Karon, bár arról nem vagyok meggyőződve, hogy minden hallgató áttanulmányozta kari érdekképviseleti szervünk alakuló ülésének jegyzőkönyvét.

Ezek után kisebb sokként érte a hallgatókat, hogy a kari lapban (melynek a kiadója egyébként az ÁJK HÖK), a Jurátusban az oktatási dékánhelyettes már tényként beszél arról, hogy jövőre teljesen más lesz a tantárgyak felvétele. A kari újság legújabb számának negyedik oldalától kezdődő interjú szól egyebek mellett a rangsorolásos kurzusfelvétel bevezetéséről, jellemzőiről, sőt, akár lehetséges hátulütőiről is. Az interjút végigolvasva Dr. Nagy Marianna oktatási dékánhelyettes számos kérdésre választ ad, ami a címet megpillantva felmerülhet az érintettekben.

A Jurátus aktuális száma

Bár természetesen erről is lehetne vitatkozni, értékítéletnek a rangsorolásról ebben a cikkben nincs helye. Minden bizonnyal a jelenlegi rendszernek és a rangsorolásosnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai. A probléma itt a tájékoztatással van. Pontosabban annak hiányával.

Ugyanis a Kari Tanács elfogadta, hogy bevezessék a rangsorolásos rendszert, erről azonban a hallgatóknak nem szólt se a HÖK, sem pedig az egyetemi vezetés.

A Jurátusban megjelenő cikk valóban szolgál érdemi információkkal, de csak a döntés megszületése után, és műfajából is fakadóan nem feltétlenül teljes körűen.

Szinte várható volt tehát a hallgatók felindultsága, hiszen az egyébként is sok fejfájást okozó tanulmányi rendszert érintő alapvető változásról van szó. Érkeztek a posztok a Facebookon: a hallgatók számos esetben tisztán és higgadtan fejtették ki a probléma lényegét, legyen az akár az elégedetlenség az információhiány miatt, vagy a vizsgaidőszak vészes közelsége, tehát az esetleges szélesebb körű tájékoztatás sürgőssége.

És hogy hogy áll most ez az ügy? Nos, a rangsorolással kapcsolatban hangjukat hallatók meghallgattattak, és a HÖK a Tanulmányi Osztállyal karöltve szervez egy tanulmányi tájékoztató eseményt még a vizsgaidőszak kezdete előtt. Emellett kiadtak egy tanulmányi tájékoztató kisokost a rangsorolásos kurzusfelvétellel kapcsolatban.

A hallgatói tájékoztató fórum szervezése üdvözölendő lépés a Kar vezetősége és a HÖK részéről, csakúgy, mint a tájékoztató kiadása. A Neptun-kérdés azonban mindössze egy szegmense a hallgatói közéletben felmerülő problémáknak, melyeket tiszteletteljes párbeszéd keretein belül az egyetemmel is meg kellene vitatnunk. Kérdés, hogy egyáltalán mibe szólhat bele a hallgató? Nos, erre csak akkor kapunk választ, ha fel is tesszük.
A hallgatói közélet minősége csak akkor fog javulni, ha mi, hallgatók teszünk érte. Hétfő este menjünk el minél többen a tájékoztatásra, fogalmazzuk meg aggályainkat, tegyük fel kérdéseinket!

(A szerző az ELTE ÁJK hallgatója.)