Legalább számszerűsítették. Ennek a felmérésnek egy értelme volt: megmérték, hogy mennyi az annyi, majd jött a megállapítás: A korrupció ott van a magyar felsőoktatásban is, ez derül ki a Transparency International (TI) magyarországi tagozatának legújabb kutatásából, amit a Kutatóponttal együttműködve jegyeztek. Magyarországon 500 diákot kérdeztek meg kérdőíves vizsgálatban, és mélyinterjúkat készítettek oktatókkal és államigazgatási szakemberekkel.
Egy egyszerű történet, ami jól leírja a helyzetet: Egy hallgató számolt be arról a szerkesztőségünknek, hogy mikor az egyetem mellett munkát vállalt, meg szerette volna oldani, hogy levelező képzésben folytathassa a tanulmányait. Telefonos és email-es megkeresésére a Tanulmányi Osztály nem reagált érdemben. Mivel felelős állami szervnél vállalt munkát, egyik alkalommal az új postafiókjáról írta az új szerzeményét a TO-nak. Varázsütésre minden megoldódott, a TO vezetője személyesen válaszolt és intézte az ügyét. A hallgató nem a pozíciójával élt vissza (figyelembe véve, hogy egyszerű irodai asszisztensként dolgozik), hanem a TO értékelte úgy a helyzetet, hogy hasznos lenne foglalkozni a problémával. A gondolkodásmódot jól tükrözi.
Itt kanyarodjunk rá a tanulmány megállapításaira, mert megtudtuk, hogy a hallgatók szerint a politika korrupt, és a korrupció része a közéletnek. Hűha! Azonban komoly tendenciákat fedezhetünk fel, ha kiegészítjük az ugyancsak a Kutatópont Kft. által készített Magyar Fiatalság 2012 tanulmánnyal, így árnyaltabb képet kaphatunk és világossá válik, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a fiatalok passzív közéleti tevékenységében, a kiábrándultságban.
Az egyetem lehetne a demokrácia kicsiben. Van egy intézményes rendszer, amiben egy hallgatónak saját célja érdekében előre kell haladni, lehetnek választott képviselőik, akik védik az érdekeiket, és számonkérhetik őket. Van szociális háló is, amit a rendszer biztosít mindenki számára. Persze hiteleink is vannak, ami nem a demokrácia sajátja, de így még életszagúbb a dolog, van miért küzdeni, vagy valami ellen. Azonban amikor a fiatalság már az Alkotmánybíróság intézményében sem hisz, akkor beletörődik, hogy mindenki csak a saját boldogulásával van elfoglalva. Ez eredményezhet például olyan mutatót, miszerint az összes felsőoktatási szervezet közül a Hallgatói Önkormányzatokat tartják a legkorruptabbnak (46 százalék), szemben a tanári karral (32 százalék) és a felvételi bizottságokkal (26 százalék).
Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója átfogó kijelentése vezeti gondolatmenetünket, miszerint „A magyar felsőoktatásban tapasztalt korrupciós jelenségek azért is aggasztóak, mert átlátható és hatékony oktatás nélkül nincs versenyképes ország.” A tanulmány szerint Korrupciós kockázatot jelent, hogy a felsőoktatási intézmények az EU-s forrásokat sokszor nem rendeltetésszerűen használják: nem az adott projektet, hanem az intézmények működését finanszírozzák belőle.
De nézzük a számokat:
-
A diákok 32 százaléka a tanári kart egyáltalán nem vagy csak részben tartja becsületesnek. A felvételi bizottságok becsületességét a megkérdezettek 26 százaléka, a HÖK-ét 46 százalék, általában a közoktatásét pedig 52 százalék vonja kétségbe.
-
A megkérdezett diákok fele szerint mutyiznak a kollégiumi férőhelyek és a szociális juttatások szétosztása során. A hallgatók szerint sokszor pénzzel, ajándékkal és szívességgel kell a döntéshozók kedvében járni.
-
A negyedévesek 75 százaléka szerint a HÖK kizárólag a saját tagjainak érdekeit képviseli, pedig a feladata az lenne, hogy az összes hallgatóért kiálljon.
-
A hallgatók többsége általában a szabályos utat preferálja, de ha egy jó egyetemre való bekerülés, esetleg egy jobb jegy a tét, a többség igénybe venné családtagja, ismerőse segítségét. Ha szülők, ismerősök nem segítenek, segítenek ők magukon: a hallgatók közel negyede csal vagy puskázik a vizsgákon.
-
Az EU-s források rendelkezésre állása és felhasználása a felsőoktatási intézmények működése szempontjából korrupciós kockázatot jelent, mivel a pótlólagos források átláthatatlanabbá teszik a finanszírozást.
A tanulmány a HÖK-ök megítélésével folytatódik: A hallgatók negyede szerint HÖK-be csak korrupcióval, mutyival, haveri segítséggel lehet bekerülni. Ötven százalékuk szerint ugyanezen módszerekkel és némi vesztegetéssel lehet kollégiumi férőhelyekhez (18 százalék) és a szociális juttatásokhoz(14 százalék) jutni. Néhány, a felsőoktatásban érintett interjúalany szerint a HÖK vezetőinek láthatóan több lesz a pénzük, amikor pozícióba kerülnek. Sok hallgató szerint a HÖK pénzügyei szabályozatlanok és átláthatatlanok, sok helyen még mindig papíralapú ügyintézés van, ami melegágya a mutyinak, például a szociális juttatások szabálytalan felhasználásának.
Ön szerint a Hallgatói Önkormányzatok, hallgatói szervezetek tevékenységében/döntéseiben mennyire képviselik a Hallgatói Önkormányzat tagjainak érdekeit?
Az ötfokú skálán 3,9-es értéket adtak a hallgatók a fenti kérdésre, míg ezzel szemben a legalacsonyabb átlagot (3,6) az kapta, hogy mennyire képviselik a hallgatók érdekeit, vagyis a hallgatók szerint fontosabb a képviselőknek a saját boldogulásuk. Összevetve azzal, hogy egy esetleges csalást jelentenének-e a hallgatók, a 15 százaléka biztosan nem, 39 százaléka pedig nem biztos, hogy jelentené, ha szabálytalan, előre lezsírozott felvételi eljárást, vizsgát vagy ösztöndíj-ügyintézést látna. A hallgatóknak csak a 29 százaléka jelentené, ha korrupciós esetet tapasztalna, a többség szerint a bejelentésnek úgysem lenne semmilyen hatása. Ezzel önmaguk legitimálják a korrupciót, elsősorban a tétlenségükkel. Félreértés ne essék, nem a kommunizmusban bejáratott Jelentsük fel a szomszédunkat–megoldás pártján állunk. Megoldásokat kell keresnünk, hogy ebből a morális válságból kilábaljon a generációnk.
Egyet kell értenünk Pintér Bence írásával, miszerint "Ha a fiatalok tömegesen elkezdenének valóban foglalkozni a közéleti témákkal, máris muszáj lenne, hogy velük is foglalkozzanak..." – nem várható el, hogy a törvényalkotó ott változtasson a megosztottságon, ahol nem érdeke közbeavatkozni. A növekvő passzivitás meg csak teret enged a még nagyobb visszaéléseknek a Joghézagok Országában.
Unyatyinszki György
A tanulmány kivonata ppt-ben letölthető innen
A Transparency International 2013-as Globális Korrupciós Jelentése 50 ország több mint 70 szakértőjének megállapításait tartalmazza. A tanulmány szerint az elmúlt évben majdnem minden ötödik ember folyamodott vesztegetéshez az oktatási szférában. A vizsgálat rávilágít az oktatás területén alkalmazott korrupciós mintákra, mint például az oktatásra szánt állami pénzek elsikkasztása, rejtett iskolai költségek, vagy hamis oklevelek adás-vétele. A Jelentés megmutatja, hogy a korrupció minden esetben árt az oktatás színvonalának, visszaveti a társadalmi és gazdasági fejlődést, továbbá veszélyezteti az egyetemek hitelességét, létjogosultságát, továbbá az oktatási rendszer presztízsveszteségéhez vezet.
