Megelégelték a sok puskázást az Óbudai Egyetem informatikai karán, és elrettentésként név nélkül kiteszik a netre, hogy ki hogyan puskázott, és ezért milyen büntetést kapott. Ezzel viszont mellesleg olyan jó dolgot csináltak, amit a MOL már régóta minden évben megtesz, és a Nemzeti Védelmi Szolgálat is példát vehetne róluk.
A Neumann János Informatikai Karon sok lehet a puskázás, legalábbis ezen a honlapon így kezdődik a fegyelmi ügyek ismertetése:
Az információ közlés célja, hogy visszaszorítsa a nem megengedett eszközök használatát vizsgákon, számonkéréseken.
Van itt aztán minden: átlagos puskázástól kezdve egészen rendőrségi meg bírósági ügyig . Úgy tűnik, hogy egy sima puskázásért csak egy figyelmeztetés jár, meg egy kérés, hogy a jövőben ne csináljon ilyet az illető, és az egész ügy szerepelni fog a hallgató adatai közt. Egy sima ügy:
A hallgatónál a 2013. január 21-i szigorlaton nem megengedett segédanyagokat találtak. A puskázás ténye nem volt kizárható, miután a hallgató zsebéből kilógott a 21 oldalas előre elkészített segédanyag. A Fegyelmi Bizottság a hallgatóval szemben az eljárás megszüntetése mellett figyelmeztetést alkalmazott és felhívta a figyelmét, hogy a jövőben tartózkodjék minden olyan cselekménytől, amely újabb fegyelmi eljárásra adhat alapot. A figyelmeztetésnek nyoma lesz a hallgató tanulmányi eredményeinek nyilvántartásában.
Akik nem úszták meg ennyivel
Volt aki viszont más helyett ment be a vizsgára, a másik hallgató személyijével, na ők nem úszták meg ilyen könnyen: egy évre eltiltották őket a tanulmányaiktól, ráadásul rendőrségi ügy lett a dologból és mindketten közokirathamisításért álltak bíróság elé (azt nem lehet tudni, hogy ott milyen büntetést kaptak). Máskor a számítógépes rendszerben machináltak valamit, de ez is kiderült, meg adtak be hamis nyelvvizsgabizonyítványt is.
Mellesleg nagyon jó...
Az egyetem az elrettentés miatt hozta létre ezt a honlapot és teszi ki a döntéseket, de közben akaratlanul a hallgatóknak is jót tesznek: kiismerhetővé válik ugyanis, hogy milyen bűnért milyen büntetés jár. Ez a nyilvánosság előnye.
A bíráskodás fejlődésében (és egy ilyen fegyelmi tárgyalás eléggé hasonlít egy bírósági eljárásra) nagy igény volt arra, hogy legyenek nyilvánosak a tárgyalások, mert akkor nehezebb rosszul dönteni. A döntést ugyanis sokan látni fogják, vita alakulhat ki a sajtóban róla. Ha pedig sok döntést hoznak nyilvánosságra, akkor egy idő után kirajzolódik az ítélkezési gyakorlat: egy idő után lehet tudni, hogy ezért általában ennyi jár, azért meg annyi. Ha máshogy dönt a bíró, akkor azt meg kell indokolnia.
Ennek a nyilvánosságnak a része például az, hogy a bírósági tárgyalásokra bárki beülhet, mint egy moziba, vagy színházba. A bíróságok ráadásul minden héten kiválogatják a legérdekesebb ügyeket, ezzel elsősorban a sajtónak segítenek, de bárki más is csemegézhet az emberölések és megerőszakolások közt. A fontosabb bírósági döntéseket pedig közzé teszik, a legfontosabbakat pedig még külön is válogatják és külön is kiadják őket. Minden ügyvédi irodában dolgozó gyakornok ismeri ezeket és kotorászik a hatalmas adatbázisokban, hogy olyan ügyet találjon, ami a legjobban hasonlít arra, amin éppen dolgozik: hogy meg lehessen tudni, hogy hogy szoktak dönteni a bíróságok.
A döntések közzététele tehát azért fontos, mert így kiszámíthatóvá válik a bíráskodás, ráadásul nyilvánosan nehezebb is rosszul dönteni, részrehajlónak lenni, mert könnyebben kiderül. Az alkotmányjogban garanciális szabály, hogy a tárgyalásokat nyilvánosan kell tartani (például: Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés).
Ugyanezt tette meg most az Óbudai Egyetem infokara: kiszámíthatóvá tették a döntéseiket. Ha valaki legközelebb puskázik majd egy vizsgán, tudni fogja, hogy mire számíthat: valószínűleg figyelmeztetik, megkérik, hogy ne puskázzon, plusz örökre feljegyzik, hogy ő egyszer puskázott. De a honlap alapján ennél szigorúbb büntetés egy sima puskázásért nem járhat. Ez a nyilvánosság nagy előnye: a kiszámíthatóság.
A MOL igen, az NVSZ nem
Például a MOL-nál is vannak belső fegyelmi ügyek, és ők az átlátható működés érdekében ezeknek az eredményét minden évben nyilvánosságra hozzák a beszámolójukban (pdf, 105. oldal). A Nemzeti Védelmi Szolgálat, az a szervezet, amelyik a rendőröket ellenőrzi, szintén belső vizsgálatokat tart. Lényegében bűnre csábítja a rendőröket, például egy ellenőrzésnél kenőpénzt fizet nekik, hogy aztán jól elkapják a korrupt munkatársakat. Ebben a cikkben egy szakértő úgy gondolja, hogy itt is nagyon hasznos lenne anonim módon közzétenni az ellenőrzések eredményét. Ez növelné az átláthatóságot, és még tovább csökkentené a korrupció lehetőségét.