A szegedi hallgatói önkormányzat ügyei kezdettől fogva jelen vannak az Átlátszó Oktatáson. Tíz pontban foglaltuk össze, miért ciki ma Szegeden HÖK-ösnek lenni - a tévhittel ellentétben nem Török Márk és az ott ülő személyek, hanem az egész rendszer miatt.
1. Ellenőrizhetetlen működés
Noha a hallgatói önkormányzatok ülései nyilvánosak, a gyakorlatban soha, senki nem látott még nyilvánosan meghirdetett időpontot sem kari, sem összegyetemi szinten. Az ülések napirendjei szintén titkosak. A hallgatók nem kapnak tájékoztatást arról, hogy milyen témákban születtek döntések és a választott képviselőik milyen álláspontot képviseltek egy-egy ügyben. Ez azért is aggályos, mert a HÖK-képviselők egyszerre több bizottságban is tagok, de munkájuk gyakorlatilag ellenőrizhetetlen.
2. Átláthatóság
2011-ben országosan is élen járt a szegedi HÖK azzal a kezdeményezéssel, hogy jegyzőkönyveik, határozataik, gazdálkodási adataik nyilvánosan is elérhetőek legyenek. Elindult az Irodai Nyilvántartó Rendszer, vagyis az INYAR. Mára kiderült, hogy a rendszer befuccsolt, működtetését nem veszik komolyan. A képviselők díjazásának nyilvánossága 2012 szeptemberéig tartott, a Határozatok tára és a gazdálkodásra vonatkozó témakörök pedig nulla darab iratot tartalmaznak.
Egyedülálló szokás lehet a hallgatói érdekképviseletben, hogy ha kíváncsiak lennénk egy jegyzőkönyvre, a betekintést írásban kell kérelmezni és a helyben elolvasás mellett másolat nem készíthető.
UPDATE: jó hír, megtaláltuk a 2013-as év egyetlen feltöltött dokumentumát, az összhallgatói szavazás jegyzőkönyvét! Érdekesség, hogy Gőz Dániel a jegyzőkönyv szerint a választási bizottság tagjaként volt jelen, miközben az EHÖK akkori honlapja szerint felügyelőbizottsági tag volt. Ja és imígyen szól a szabályzat: 192. § (3) pontja szerint, a Választási Bizottság tagja nem lehet SZTE EHÖK Felügyelő Bizottságának tagja. Biztos gyorsan kinevezték...
UPDATE2: az UPDATE-ben tévesen állítottuk, hogy Gőz Dániel a 2013-ban az összhallgatói idején már felügyelőbizottsági tagként dolgozott volna az EHÖK-nek. Sorry!
3. Választási szabályok
Visszatérő téma a kari HÖK-képviselők választásának tisztasága. Korábban mi is megírtuk, hogy még a közjegyző jelenléte sem ad garanciát arra, hogy az urna sértetlenül vészelje át az éjszakát az EHÖK irodán a szavazatszámlálásig. Vajon miért nem nyitott az EHÖK további garanciák beépítésére - így általuk nem reprodukálható pecsét vagy szignó elhelyezésére az urnán, és a jelöltek megfigyelőként részvételére a szavazatszámláláson?
4. Átláthatatlan társadalmi szervezetek
Az EHÖK társadalmi szervezetei közül a legérdekesebb a Szegedi Tudományegyetem Hallgatóiért Közhasznú Alapítvány. Ennek a H. M. Vagyonkezelő Kft.-n keresztül az éjszakai élet legforgalmasabb helyeiben (Retro, JATE Klub) is érdekeltségei vannak, tevékenysége mégis nyilvánosan értékelhetetlen. Weboldaluk szerint utoljára 2007-ben volt támogatási tevékenységük. Alapszabályuk szerint a kuratóriumba minden kari HÖK delegált tagot, de nincs elérhető adat arról, hogy kiket.
A Jövő Felsőoktatásáért Alapítvány (JFA) és a JABE a Hallgatókért Kiadói Alapítvány szintén tulajdonrésszel bír a H. M. Vagyonkezelő Kft.-ben. A JFA egyébként jogi segítséget nyújt a hallgatóknak, vagyis leginkább a hallgatói önkormányzatnak, mert még az EHÖK felügyelőbizottsága sem tud jogilag értékelhető választ adni Keresztes Ábel kuratóriumi elnök, az EHÖK jogsegélyszolgálatának vezetője nélkül. Az alapítvány 2012-es bevételeinek nagy része személyi jellegű ráfordításra, vagyis munkabérre ment el.
A JABE korábban a BTK-s kari lapok tulajdonosi jogait gyakorolta, értelmezhető tevékenysége nincs, az általa igazgatott Szabad Ötletek és Bölcső kiadványok értékelhetetlen aloldalakká silányultak a PartyPonty portálon.
Van tehát három alapítvány a Tesis Bulik és SZTE-reo Night Fever partyk világában, értékelhetetlen tevékenységgel és minimális bevételekkel. A HÖK komoly aktivitással csábítja a hallgatókat ezekre a rendezvényekre, nyilvánosan elérhető adatok alapján azonban nem látszik, hogy az ez által generált szórakoztatóipari bevétel arányban állna az alapítványok, illetve a HÖK forrásaival.
5. A kari hallgatói önkormányzatok jogkörei
Az alapszabályban megfogalmazott feladatkörök tekintetében látszik igazán, hogy mennyire homályos a hallgatói képviselet működése. Az utóbbi két év HÖK-választásain megjelenő kampánytémák sekélyességét többek közt az magyarázhatja, hogy az sem biztos, hogy gyakorolhat egy-egy feladatkört a választott képviselőd. Az alapszabály 102. §-a ugyan felsorol tizenkilenc feladatkört (pl. anyagi eszközök felhasználása, támogatások kiírása), de a következő paragrafus leszögezi, hogy ezeket csak az EHÖK felhatalmazásával gyakorolhatja. Ügyes hatalomtechnikai megoldás, nem?
6. Az elnök
Hogy mást ne mondjunk, a mai napig nem lehet tudni, hogy Török Márk az évek során milyen szakmai anyaggal pályázott az elnöki posztra. Kell ennél több? Van még. Például ő jelöli a kari HÖK-ök elnökét is. Az előző ponttal összevetve érdekes helyzetek adódhatnak, ha egy választott testület nem akarja elfogadni a ráerőszakolt jelöltet. Ezt a gyakorlatot 2011-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság is kifogásolta. 2012-ben az EHÖK alapszabály-módosítás szenátusi vitájában több dékán is fenntartásának adott hangot ezzel kapcsolatban, de Török Márk érveiket azzal söpörte le az asztalról, hogy ha nem ütközik törvénybe, akkor lesznek szívesek jóváhagyni.
7. Média
A hallgatói önkormányzat berkeiben működő lapok propagandaeszközzé silányultak. Valódi viták nem jelennek meg, a tevékenységükbe akár nyílt hazugságok is beleférnek - ilyen eset volt, amikor fény derült a HÖK piramisjáték-gyanús ügyére, és egy, a neten egyébként egészben fellelhető hangfelvételről az EHÖK oktatási hírportálja, az Epresso egy teljesen meghamisított összefoglalót közölt. Az Epresso írása itt olvasható, a valódi tartalmat itt foglaltuk össze, magát a felvételt itt hallgathatjátok meg. A kari lapok önállósága megszűnt, tartalmaik az EHÖK fő médiafelületeként működő PartyPonty portálon jelennek meg, a reklámbevételek a tulajdonos Ponty-Média Kft-ben pedig már követhetetlenek.
8. Pénzügyek
A hallgatói pénzügyek nyilvánossága az INYAR-ral együtt ment a sírba, hiszen évek óta nem tudni, hogy a kari hallgatói önkormányzatok és az EHÖK milyen összegeket fordítanak működésre, rendezvényszervezésre, vezetőképzésekre. Ez olyankor válik különösen érdekessé, amikor volt HÖK-tisztségviselők háttérbeszélgetések során az Universitas-Szeged Nonprofit Kft.-nél meglévő, az elnök engedélyével felhasználható kari pénzkeretekről, illetve egyéb tevékenységek során keletkező fekete pénzekről tesznek említést.
9. Hallgatói szavazás
A hallgatói szavazás intézménye tavaly debütált. Már a szabályozás is megnehezíti, hogy a központi akarattól eltérő témákban lehessen véleményt nyilvánítani. A témabeli megkötések fajsúlytalan témákra korlátozzák a kiírást, közben egész aláírásgyűjtő ívek mehetnek a kukába, ha azokon egyetlen hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező személy aláírása is szerepel.
10. Pozíciók
A választott hallgatói képviselők a politikusokhoz hasonlóan közszereplők, hiszen több száz millió forint és több tízezer hallgató sorsát befolyásolja munkájuk. Az általuk vállalt pozícióknak ugyanolyan nyilvánosnak és ciklusokra visszamenőleg kereshetőnek kellene lenniük, ahogyan az országgyűlés oldalán is tájékozódhatunk. Ki, mikor és milyen szakkal, milyen bizottság tagja volt, hol volt döntési pozícióban? Különösen akkor fontos ez, ha valaki megélhetési HÖK-ösként karról karra járva évek óta él a képviselőségből, kifelejtve előéletét az életrajzából, vagy mondjuk jogviszonya megszűnte után egy, a kari HÖK-ök programjaival felturbózott kocsmát, kari büfét, netán kollégiumi boltot működtet.
(eszbé-emgé)
