Itt olvasható az ELTE elleni információszabadság per első igazi tárgyalásának jegyzőkönyve. Ahogy írtuk, múlt hét csütörtökön volt az ELTE ÁJK HÖK-ös adatok kiadása iránti per tárgyalása.
Érdemes átfutni, kiderül belőle, hogy a Jaczkovics iroda (az ELTE ügyvédi irodája) szerint felvetődik a lehetősége, hogy visszaélésszerűen kértük ki az adatokat. Nem akarok visszaélni az adatokkal: ha a bíróság kimondja, hogy közérdekűek és ezért nyilvánosak, nyilvánosságra fogom őket hozni. Ennyi várható, ez ahhoz hasonló, mint mikor egy nagy állami vállalat, mondjuk a Posta, vagy az egyetemek vezetőinek fizetését közzéteszik. Jogunk van tudni, hogy mennyi pénzért irányítják ezeket a nagy állami cégeket, mennyi közpénzt költünk minderre. Ráadásul a korrupció veszélyét nagyon csökkenti, ha nyilvánosak az elköltött pénzek.
Ha tetszett a poszt, meg akkor is ha nem, szavazz ránk a Goldenblog internetes blogterrorista ketrecharcban. És lájkojjá' minket a Facebookon.
Másrészt nincs jogi relevanciája annak, hogy visszaélésszerű-e az adatigénylés, hiszen a törvénybe végül nem került be az erre való hivatkozás. Egy kormánypárti javaslat szerint a közérdekű adatigényléseket vissza lehetett volna utasítani, ha azok visszaélésszerűek, de végül ez az elutasítási ok nem került be a törvénybe, köszönhetően a széleskörű tiltakozásoknak.
Az ELTE irodája szerint a HÖK többek között azért nem lát el közfeladatot, mert hallgatókból áll és a hallgatók nem látnak el közfeladatot. Tehát mivel a HÖK hallgatókból áll, nem lát el közfeladatot. Nos, ilyen érvelés mellett ha mondjuk a parlamentbe jutna egy hallgató (ez lehetséges, 18 év felett mindenki választható), vagy egy képviselő beiratkozna egy másoddiplomás képzésre, máris nem közfeladatot látna el: hiszen hallgató.
Ez elég faramuci érvelés, ahogy a tárgyaláson Fazekas Tamás, a nekünk segítő ügyvéd is kifejtette, az ELTE képviselője összemossa a hallgatót és a tisztséget ellátó hallgatót. Utóbbi ugyanis nem azért kap pénzt a HÖK-től, mert hallgató, hanem mert feladatot vállalt a hallgatói érdekképviseletben. És nem azért szólhat bele a Szenátus működésébe, vagy vehet részt az egyetem gazdasági irányításában, mert hallgató, hanem azért, mert HÖK-ös. Ezzel pedig közfeladatot vállal, amiért fizetést kap, ami elfogadható is lehet, hiszen dolgozik. De mivel közpénzből részesül, ráadásul közfeladatot lát el, ezeknek a juttatásoknak nyilvánosnak kellene lenniük.
Hivatkozott arra is az ELTE ügyvédje, hogy az egyetem alapító okiratában meghatározott közfeladatok közül egynek az ellátásában sem vesz részt a HÖK. Ezzel szemben a hallgatói önkormányzat részt vesz az egyetem legfőbb döntéshozó szervének, a Szenátusnak a munkájában. Így az egyetem minden közfeladatának ellátásában részt vesz, hiszen a legmagasabb szintű döntéshozó szervben szavazhat.
A részletekért olvassátok el a jegyzőkönyvet, fordulatos és érdekes!
