Vasárnapi posztunk, melyben a Délmagyarország nyomán arról írtunk, hogy a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban (HMG) fegyelmit kaptak a tanárok egy színdarab miatt bejárta az egész médiát. Megnéztük, hogy lett tavaly igazgató a zászlónkúrás miatt büntető Tóth Tamás. Nehezen.
A 444 nevű hírportál már írt arról, hogy Tóth tavalyi nyertes pályázatának lényege az volt, hogy lokálpatriótaként és nagy Erdély-rajongóként Tóth szinte predesztinálva van a HMG vezetésére. Azonban mivel a 444-nek nincs akkora gyakorlata igazgatói pályázatok átnyálazásában, mint a korábban számos visszáságot feltáró (lásd pl. a pilisi és a budapesti plágiumbotrányokat, a Nagy Pályázatmutyit megéneklő cikkeinket vagy éppen a kistelepülési igazgatódrámák sorozatát a Jászságtól Válon át Marekné Pintér Aranka hazájáig) , szinte már igazgatóipályázatügyi szakblognak számító Átlátszó Oktatásnak, mi is megnéztük Tóth tavalyi pályázatát. Nem is csalódtunk: az oktatási kormányzatnak való nyalásnál.
Meg kell látnunk – a kritikák ellenére – a köznevelési törvényben rejlő pozitívumokat és lehetőségeket, hiszen ha a benne foglaltak megvalósulnak, az rendkívül pozitív változásokat indíthat el iskolánkban, de országszerte is. A különféle emberi kapcsolataink ugyanis hangsúlyosan megjelennek a tör- vényben, és a készülő nemzeti alaptantervben is. A család intézménye közismerten válságban van, az emberi kapcsolataink közül talán itt nyilvánul meg a legélesebben az értékvesztés.
érdekesebb dolgokat találtunk Tóth mindössze 13 oldalas és ellenfele, az akkoriban az iskolát vezető, mindössze 11 oldalas pályázatot benyújtó H. Szabó Rebeka anyagai körül.
Rövidek
Bár mi is a minőség és nem a mennyiség hívei vagyunk, ezek az anyagok soványnak tűnnek, pláne, ha a nettójukat nézzük. Tóth pályázatának nem összegző vagy önéletrejzi része 6 oldalas, H. Szabó nettója 7 oldal. Hogy lássuk, hogy a gyakorlatban ez mire elég, itt van H. Szabó pályázatának ,,A jövő" című szekciója, elvileg itt írja le, hogy mi lesz, ha újra ő kap bizalmat:
A jövő
Az elkövetkezendő év(ek) legfontosabb feladata a már említett új KöznevelésiTörvény előírásaihoz való alkalmazkodás, a feltételek megteremtése. Az egyik leg- fontosabb jövőbeni feladat az iskola SZMSZ-ének és Pedagógiai Programjának át- dolgozása az új törvény szellemében.
A legsürgetőbb feladat – hiszen szeptembertől hatályba lép – a mindennapos testnevelés biztosítása a bejövő évfolyamokon. Ehhez kell a testnevelő kollégákkal közösen egy olyan programot, tervet kidolgozni, amely lehetőségeinkhez mérten biz- tosítani tudja a megnövekedett órák ellátását. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy ez felmenő rendszerben további órákat jelent, tehát hosszú távú megoldás ki- dolgozása szükséges. Ehhez nyújthat segítséget a már működő sportkör. Azonban a sportkör működésének feltételeit az iskola SZMSZ-ében rögzíteni kell (A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezésé- hez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. (Köznevelési Törvény 27. § 13. bek.)
Szintén még ismeretlen feladatot jelenthet számunkra az érettségi feltétele- ként szabott közösségi szolgálat (Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele öt- ven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nél- kül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók ese- tében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőz- hető. (Köznevelési Törvény 6. § (4) bek.). Ezzel kapcsolatosan is voltak már – szin- tén egy pályázat keretén belül – próbálkozásaink. Ahhoz, hogy ezt a feladatot diákja- ink teljesíteni tudják, fel kell vennünk a város szociális intézményeivel a kapcsolatot. Úgy gondolom, hogy ez az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök számára je- lent majd többlet feladatot.
,,Pályázati cirkusz"
A következő érdekesség, hogy a Pedagógusok Szakszervezete a következő véleményt alkotta a két pályázatról:
Tóth úgy nyert, hogy vesztett
A legérdekesebb azonban az, hogy sok más kollégájához hasonlóan Tóth is úgy lett igazgató, hogy versenytársánál kevesebb szavazatot kapott iskolán belül. Ezeken a szavazásokon több jelöltre is lehet szavazni, így alakulhatott ki az alábbi eredmény:
Tóthnak a nevelőtestület körében 40-48%-os volt az elutasítottsága iskolán belül, H. Szabót majd mindenki támogatta a nevelőtestületben és az alkamazotti közösségben is jóval többen, mint Tóthot. Más szavakkal mondva: Tóth úgy lett igazgató, hogy az iskola tanárainak és alkalmazottainak kevesebb, mint fele állt mögöttte, H. Szabónak viszont a szavazók háromnegyedének támogatása sem volt elég pozíciója megőrzéséhez.