Az eddig kezdeti időszakában kevés aktivitást mutató de annál több botrányos ügybe keveredő Veritas Intézet eddig fölvállalt érdeklődési körének éppen leg-legújabbkori részét kívánja bemutatni. Noha az 1989-es rendszerváltás évfordulója eddig jóformán észrevétlenül telt el, a Szakály Sándor vezette intézet úgy döntött ezt megtöri, és elkezdi átértelmezni az Ellenzéki Kerekasztal történetét, egyelőre egy emlékülés erejéig, ahol ugyan az állampárttal annak idején tárgyaló testületről emlékeznek majd meg szerdán az ELTE jogi karán, azonban a meghívottak között a korszakkal bővebben is foglalkozó szaktörténészt, netalán nem-jobboldalhoz köthető résztvevőt sem fogunk találni.
Forrás: MTI/Manek Attila
A Veritas Intézet, felvállalt szellemiségével összhangban, emlékülést tart az Ellenzéki Kerekasztal megalakulásának negyedszázados évfordulóján, amelyre – lévén az események immár valódi történeti távlatba kerültek – történészek, és a megbeszélésekben közvetlenül résztvevő főbb pártok tagjai is felszólalnak.
Na akkor kezdjük újra. Mert dehogyis. A Veritas Történetkutató Intézet szervez egy emlékülést, amelynek meghívója az Ellenzéki Kerekasztal történetét jelöli meg, mint témát. Ez ülésen pedig Szakály és Mezey rektor úr után Kónya Imre emlékezik, a mellette annak idején a Független Jogász Fórumban működő Kukorelli István, illetve a 19. századi magyar történelemmel foglalkozó Gergely András fog előadni Antall József történelmi szerepéről. Az ülést Marinovich Endre professor emeritus, Antall tanítványa fogja elnökölni.
Az ülés után zárszót mond Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Kétségtelen, hogy a rendszerváltás utáni első miniszterelnöknek és az MDF-nek nagyon fontos szerepe volt az 1990 utáni közjogi rendszer kialakításában és a pártállammal való megegyezésben, de azért ez mégsem egy MDF-emlékülés. Az elmúlt évek során ha könyvtárnyi nem is, de rengeteg, részletes monográfia és forráskiadvány jelent meg szűkebben a rendszerváltásról, bővebben annak történeti, társadalmi, gazdasági környezetéről, feltételrendszeréről, többek között Bihari Mihály, Ripp Zoltán, Bozóki András, Bayer József-Boda Zsolt, Szalai Erzsébet, Ferge Zsuzsa, Szelényi Iván, Galló Béla, Csaba László, Csanádi Mária, Gazsó Ferenc, Laki László, Granasztói György, Horkay-Hörcher Ferenc, Kende Péter, Kéri László, Kolosi Tamás, Körösényi András, Mellár Tamás, Miszlivetz Ferenc, Mihályi Péter, Oplatka András, Szabó Máté tollából.Ezek a művek igen kimerítően tárgyalják a Kerekasztalt és a benne résztvevő pártokat érintő komolyabb kérdéseket. Bármelyikük megfelelt volna. Arról már nem is beszélve, hogy minden ilyen rendezvényre legalább két, eltérő nézetekkel rendelkező rendszerváltó párt vezető képviselőjét szokás meghívni, éppen az összetettebb kép és éppen a múlttal való kiegyezés, az azzal való méltányosság jegyében.
Az sem teljesen világos adott emlékülés fényében, hogy hogyan is alakul a két nagyobb, újonnan létrehozott történeti kutatóintézet közötti munkamegosztás, hiszen hasonló témák elvileg inkább tartoznak a Bíró Zoltán vezette Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet szakmai hatáskörébe. Mivel azonban egyik intézetnek sincs még hivatalos honlapja, bővebb információt arról, hogyan is szervezték például ezt az eseményt, illetve hogy van-e hivatalos emlékprogram, konferenciastruktúra, szakmai program, még nem tudunk.
