A gyerekek maguk közül választhatnak vezetőket, akiktől játékokat tanulnak. Vendégszerzőink egy olyan norvég projektet mutatnak be, ami a szünetekben magányosan unatkozó gyerekeket is a közösség részévé akarja tenni, és népszerűsíti a testmozgást is.

Az alapító, Kjartan Eide szerint nagy probléma az iskolákban, hogy a gyerekek egyre passzívabbak és ez a magatartás jó talaja az iskolai zaklatásnak (bullying – a szó, amit talán még senkinek sem sikerült jól magyarra fordítania). Szóval, amikor úgy érezte, hogy az általa kitalált módszer működik, alapított egy társadalmi vállalkozást.

Hogy mi az a társadalmi vállalkozás, vagyis social entrepreneurship? Olyan üzleti vállalkozás, ami egy civil szervezethez hasonlóan egy-egy szociális problémát karol fel és keres megoldást rá, mindezt olyan módon, hogy a segítő tevékenység üzletileg, pénzügyileg fenntartható legyen. Társadalmi vállalkozások itthon is vannak, bár nagyon kevés, és épp akkora terhek sújtják őket, mint a hagyományos vállalkozásokat.

A társadalmi válllakozás jellegnek hátulütője lehet, hogy sok esetben hátrányos helyzetű csoportnak kínál terméket vagy szolgáltatást, ami nem biztos, hogy önmagában fizetőképes. Nos, a Trivselsleder esetében az iskolák az elsődleges célcsoport. Az iskoláknak vannak saját forrásai, amiket szolgáltatások megvásárlására költhetnek.

A videót Bán Bence és Mészár Anna készítette, blogjuk itt érhető el.