Az idén érettségizők lejárt szavatosságú Alaptörvényt kaptak Hoffmannéktól. A nyomtatás óta négyszer módosult a szöveg, a diákoknak ez is jó lesz.
A 444 írta meg (a kép is tőlük), hogy az EMMI által kiküldött Alaptörvényeket tavaly nyomtatták, így nem túl időszerűek. Elég lett volna egy linket küldeni (de nem azt, amit a 444 javasol, hanem ezt).
Hogy milyen egy éjszaka a múzeumban? Hát semmilyen Ben Stilleres amerikai rémálomra nem kell számítani. Ellenben tömegre, sikongató kisgyerekekre és türelmetlen nyugdíjas nénikre igen. Persze nem csak a két szélsőséges korosztály mutatta meg magát, egyetemistákkal is összefutottam.
Kedves Hieü (csak fonetikusan tudom leírni a nevét mert vietnámiul nem tudok) válaszolt néhány kérdésemre. Neki alapvetően tetszik a rendezvény csak iszonyú szerinte a tömeg.
Hava Nikita, Kálmán Mihály, Prinz Dániel Megszereztük azt a vitaanyagot, amelyet a kormányzati oldalról küldtek a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőinek. Az anyag bővelkedik schmitti helyesírási hibákban, képzavarokban, és ,,miniszterelnöki iránymutatásokban". Jó olvasást mindenkinek! Itt pedig mondd el a véleményed! Ezeket összegezzük és kitesszük, ha már az EMMI nem kérdezi meg a népet.
Sajnos hiába beszél a nemzeti együttműködés kormánya nemzeti együttműködésről és társadalmi párbeszédről, a metaadatok szerint Dr. Gilly Gyula, Fidesz-közeli egészségügyi menedzser által írt, és utoljára Klinghammer István által május 31-én szerkesztett. ,,A felsőoktatás átalakítás [sic!] stratégiai irányai és soronkövetkező [sic!] lépései” című vitaanyag máig nem lett nyilvános. Bár megpróbáltuk megtudakolni az EMMI-től, hogy valóban tőlük származik-e az anyag, illetve megkértük őket, hogy tekintettel annak közérdekű voltára hivatalos formában is küldjék meg szerkesztőségünknek, választ nem kaptunk. A közszolgálati médiának pedig hiába volt meg, cikkükben az anyag nyilvánosságra hozása nélkül emelték ki, hogy az abban foglalt elképzelések miért is fogják a nemzet javát szolgálni. Ebben a posztban áttekintjük a vitaanyagot. Röviden összefoglalva, az anyag lényege, hogy némileg ellentmondásos módon az oktatási kormányzat (vagy Gilly Gyula), szemben azzal, amit a kormánypropaganda sugall, nagyjából tisztában van a felsőoktatással kapcsolatos tényekkel, mindazonáltal az itt felvázolt stratégia részben bizony NERista lózungokra alapul.
