Amikor G. Szabó Dániel odáig ment kíváncsiságában, hogy beperelte az ELTE-t a "HÖK-ös ösztöndíjak" megtudakolása céljából, akkor valószínűleg nem is sejtette, hogy sokkal mélyebb dolgokra tapintott rá, mint hitte volna.
A közpénzek nyilvánossága és az ösztöndíjak különlegesen kezelendő mivolta közti mérleghintát majd eldönti a bíróság, de ne tévesszük szem elől azt a körülményt sem, hogy GSzD meg is nyerheti a pert, és akkor bizony a HÖK-ösökről lehull a lepel - kiderül, hogy közfeladatokat látnak el. Hogy mennyiért, az részletkérdéssé fog válni (legfeljebb a Magyar Nemzet újra címlapon leközöl egy érdektelen táblázatot), ugyanis országszerte az intézményekben hatalmas galiba lesz kívül-belül, hogy akkor mi is a közfeladat, és ki láthatja azt el.
Ha tetszett a poszt, meg akkor is ha nem, szavazz ránk a Goldenblog internetes blogterrorista ketrecharcban. És lájkojjá' minket a Facebookon.
A HÖK-ösöknek van ugyanis egy borzasztó tulajdonsága. Jellemzően egyetlen jogviszonyban állnak az intézménnyel, és az a hallgatói jogviszony. Nem munkaviszony, nem közalkalmazotti státusz, hanem hallgatói jogviszony. A vonatkozó kötelességeket az Nftv. meglehetősen lakonikusan foglalja össze 43. §-ban:
(2) A hallgató kötelessége, hogy
a) megtartsa a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat,
b) tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait.
A teljesítmény ösztöndíjjal való jutalmazása helyett járulékokkal terhelt fizetés, az önszerveződő diákmunkából felelősséggel terhelt 8 órás állások lesznek.
Már csak az a kérdés, hogy tulajdonképpen ki és mit is nyer azzal, ha ez a per a végére ér? (bónusz kérdés: ha a NAIH és az ELTE értelmetlen perek kapcsán költ ügyvédre, az felelőtlen gazdálkodás?)
