A napokban több iskolából is arról számoltak be, a mindennapos testnevelés bevezetése rengeteg technikai problémát okozott az iskoláknak.

Vajon mi lesz majd akkor, mikor a felmenő rendszer végén az összes osztálynak minden nap lesz testnevelés órája?

Kezdeném rögtön azzal, hogy Bánhegyi Ferenc és Olajosné Kádár Ilona könyve már az ideológiai baromságaitól eltekintve is szar. Sajnos azonban ez nem annyira szembeszökő, mivel az általános iskolás tankönyvek nagyon gyakran borzalmasak, tudománytalan tartalmakkal és kevés információval. Először érdemes felvázolni persze a könyv felépítését. Fejezetek vannak különféle témákban, azon belül alcímek, a könyv gazdag irodalmi és egyéb idézetekben, feladatokban, vannak benne javaslatok az órai játékokra is, és még a házit is előre feladja. Minden fejezet egy-egy ajánlásszerű idézettel indít, és nyilvánvalóan épít a diák eddigi tapasztalataira. Fontos elmondanom még, hogy a könyv szerintem kifejezetten szép, és furcsa mód keménykötésű, ez pozitív.

Már szinte elfelejtettük a miskolci és debreceni rektorválasztási mutyikat. Most itt egy kisebb intézmény, a gödöllői Szent István Egyetem körüli botrány. Talán politikai okokból megfúrt kinevezés, rektortalanul induló tanév, érdekesen kinevezett érdekes rektorhelyettesek.

Sokszoros visszaeső nyelvtanulóként az átlagosnál több sírvaröhögős percet szerzett nekem Hoffmann Rózsa az elmúltháromévben elkövetett, nyelvtanulás körüli szerencsétlenkedésével. Jó kormányzás rovatunk következik.

Igen erős indítás volt, amikor az államtitkár asszony 2010 végén kitalálta, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok diákjai három nyelvet tanuljanak, de ez csak a bemelegítés volt. A következő évben kezdték összegányolni az érdemeihez mért rajongással fogadott nyelvoktatási stratégiát, és jöttek az emlékezetes Hoffmann-nyilatkozatak, miszerint angolul nem is érdemes tanítani a gyerekeket, mert az egyébként is csak úgy ragad rájuk, és egyébként is vissza kell szorítani gyarmatosítóink lingua franca-jának térhódítását (a Nyelv és Tudomány részletes cikkben foglalkozott ezzel az agymenéssel). Az elmúlt télen Hoffmann még rápörgött a német első nyelvként való tanítására és a kötelező latinra is.

Egyszemélyes verseny lesz a HÖK-elnökségért, egyedül Zaránd Péter pályázott. Minden kiadást nyilvánossá tenne meg elektronikus választásokat akar és kimondta a varázsszót is.

Egyedüli jelöltként valószínűleg nem kell túl sokat izgulnia Zaránd Péternek, az ELTE jogi kar hallgatójának, bár lehetnek meglepetések, és akár még az is megeshet, hogy nem kapja meg a szükséges többséget. Péntekig kellett leadnia pályázatát, ami itt olvasható.

A minap jött ki a Méltányosság Politikaelemző Intézettől egy rövid tanulmány arról, hogy hogyan is épül fel egy érdekérvényesítő network, vagy ismertebb nevén lobbi hálózat. Egy egyszerű, de annál aktuálisabb példán keresztül – a feltétel nélküli alapjövedelmen keresztül – mutatja be, mi is a négy alappillére egy sikeres mozgalomnak. Ennek a segítségével megérthetjük azonban azt is, hogy miért bukott el egyelőre a Hallgatói Hálózat mozgalma.